Valóság vagy legenda?
A KIRÁLYNÉT MEGÖLNI NEM KELL
Gertud királyné Németországból szármozott, ő volt II. András király felesége. Magával hozta Magyarországra népes rokonságát, majd kiváltságokban résítette őket. Ez természetesen kiváltotta a magyar urak haragját. 1213-ban összeesküvést szőttek a gyülölt királyné ellen, és Pilisszentkereszten meggyikolták. Ebben az időben a király külföldön tartózkodott hadaival.
A dráma cselekményeiről egy Európa-szerte ismert latin nyelvű szöveg maradt fenn. Valószínűleg János esztergomi érsek alkotása. A szöveget kétféleképp lehet értelmezni, hiszen írásjelek nélkül íródott. Ilyen lehetett az érsek válasza az összeesküvőknek. Így neki sikerült kibújnia a királynégyilkosságban való részvétel felelőssége és gyanúja alól.
Íme a kétféleképpen olvasható szöveg:
A dráma cselekményeiről egy Európa-szerte ismert latin nyelvű szöveg maradt fenn. Valószínűleg János esztergomi érsek alkotása. A szöveget kétféleképp lehet értelmezni, hiszen írásjelek nélkül íródott. Ilyen lehetett az érsek válasza az összeesküvőknek. Így neki sikerült kibújnia a királynégyilkosságban való részvétel felelőssége és gyanúja alól.
Íme a kétféleképpen olvasható szöveg:
A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz,
ha mindnyájan beleegyeztek, én nem, ellenzem.
Tehát ha így értelmezzük a szöveget, akkor az esztergomi érsek ellenzi a gyilkosságot.
És most a másik értelmezés következzen:
A királynét megölni, nem kell félnetek, jó lesz,
ha mindnyájan beleegyeztek, én nem ellenzem.
Befejezésül nézzük meg a latin szöveget: REGINAM OCCIDERE NOLITE TIMERE BONUM EST SI OMNES CONSENSERINT EGO NON CONTRADICO. Legyen ember a talpán, aki meg tudja állapítani János esztergomi érsek véleményét a készülődő merénylet kapcsán.
A Gertrúd elleni összeesküvésről szól Katona József híres drámája, a Bánk bán.
A Gertrúd elleni összeesküvésről szól Katona József híres drámája, a Bánk bán.