III. BÉLA, A NAGY TERMETŰ KIRÁLY

III. Béla a 12. század végén uralkodott. A 190 cm magas uralkodó termetére nézve is kiemelkedett kortársai közül. 1196-ban halt meg, az első nyughelye a székesfehérvári királyi temetőben volt. Sírját a 16. századi törökdúlás szerencsére elkerülte. Nyughelyét 1848-ban Érdy János vezetésével tárták fel. Mellette volt felesége, Anna királyné is. Később az uralkodópárt a budai Mátyás-templomban temették újra. Napjainkban is itt alusszák örök álmukat.
Szentgotthárd városának központjában található III. Béla szobra, hiszen adományazásának köszönhetően 1183-ban alakult meg itt a ciszterci apátság.

KIRÁLYNÉK KÜLFÖLDRŐL

Az Árpád-házi királyok 300 esztendeig uralkodtak Magyarországon. Több mint 20 uralkodó került e dinasztiából a trónra. Érdemes megemlíteni, honnét származtak a királynék. Körülbelül egyharmaduk német nyelvterületről származott, majd következnek a bizánci területről származó királynők. De a listán olasz, francia, orosz, lengyel, szerb és spanyol nyelvterületről származókat is találunk.

A NÁDOR VAGY NÁDORISPÁN

A király után a nádor vagy nádorispán volt a legnagyobb országos méltóság. Ez így volt Szent István idejétől egészen 1848-ig. A 13. század közepén egy Buzád-Hahót nembeli Arnold nevű nádort emlegetnek a források. A Buzád-Hahót családból alakultak ki az alsólendvai Bánffyak. Bánffy IV. János pedig 1530 és 1533 között gyakorolta e magasrendű országos méltóságot.

Az alsólendvai nemes család a történelem során számos országos fontosságú méltóságot töltött be. Túlzás nélkül a 20, 30 legfontosabb középkori magyarországi főuri család közé sorolhatjuk őket.

A Buzád-Hahót családfa része