Árpád-házi kúltúra

Árpád-házi kúltúra
A tihanyi apátság alapítólevele
Az írásos emlékek
A legrégibb a tihanyi alapítólevél, amely 1055-ben keletkezett, amikor I. András király megalapította a tihanyi bencés rendű apátságot. Latin nyelven íródott, de 58 magyar szó is előfordul benne. Így például a Balaton régies magyar neve Bolatin, Siófok neve Fuk, a Thelene pedig Tolnát jelent. Egy összefüggő magyar mondat is van a szövegben, amely így van megírva: "feheruaru rea meneh hodu utu rea". Ma így hangzana: "a Fehérvárra menő hadi útra". Napjainkban az ősi oklevelet a pannonhalmi apátságban őrzik.
AnonymusAnonymus

Figyelemre méltó III. Béla "névtelen" jegyzőjének, azaz Anonymusnak munkássága. Ő írta meg a Gesta Hungarororumot, tehát a magyarok történetét a 12. század végén. Munkája a magyar államalapítás előtti történeteket örökíti meg. Beszámol a vérszerződésről, a honfoglalásról és sok másról.

 
Árpád-kori építészet
A jáki templom
Még Géza fejedelem 996-ban megalapította a Szent Márton hegyen az első magyarországi apátságot, a pannonhalmit. A XI. században kezdték kiépíteni Esztergom, Fehérvár és Veszprém várait. A 11. század elején a királyi székhely Esztergom helyett Fehérvár lett. Itt volt a főváros, a koronázótemplom és a királyi temetkezőhely. Számos román stílusú templom épült e korban, ezek egyik gyönygyszeme a jáki templom.

Koronázási ékszereknek  

Különleges szerepe és jelentősége van a magyar történelemben a koronázási ékszereknek. A Szent Korona a magyar államiság kifejezője. Az országalma hatalmi jelvény, az országot, a földet és a világot jelképezi. A koronázási jogar buzogány alakú hatalmi jelvény.

A koronázási paláston találjuk az első magyar király egyetlen hiteles képmását. 

   
« Predhodni | Naprej »