A jobbágyság kialakulása

A feudalizmus korában a gazdasági élet alapvető tényezője a föld volt. A földet a XI. században a szabad parasztok művelték. A tatárjárás után megnövekedett a világi nagybirtokon a munkaerő szükség. E helyekre az elszegényedett szabad parasztokat kényszerítették. A jobbágyság a nemesi magánbirtokon alakult ki. A jobbágy elnevezés kébőbb az Anjou-korban kezdett elterjedni.

A XI-XII. századi Magyarországon a föld- művelés szerepe jelentősen megnőtt, elhódítva a területeket az állat- tartástól. A földművelés a vadtalajváltó művelési rendszer alapján folyt. A legelőként használt terület földjének minősége az állatok trágyájától javult. Ezt később felszántották, bevetették, a legelőt pedig másutt jelölték ki. A földművelés legfontosabb munkaeszköze az eke és az ökör volt. Ismerték a nehézekét, amelyet gyakran 8-10 ökör húzott.