A szabad királyi városok

A szabad királyi városok csak a királynak voltak alávetve, a király tulajdonát képezték. Lakóinak kiváltságához tartozott, hogy joguk volt fallal bekeríteni a települést. A beköltözőknek polgárjogot adhattak. Plébánosaikat maguk választhatták. Fontos volt a vásártartás joga. Adóikat a királynak évente egy alkalommal, egy összegben fizették.

  Mezővárosok

A mezővárosok a földesurak területén jöttek létre, és a földesuraknak voltak alávetve. A mezőváros elnevezés arra utal, hogy ezeknek a településeknek nem volt joguk városfalat építeni, így általában a nyílt mezőn álltak, a falvakhoz hasonlóan, esetleg palánkkal vagy földsánccal kerítették be őket.

Bányavárosok

A bányavárosok a király fennhatósága alá tartoztak. A királyi kincstár bevételei szempontjából különös jelentősége volt a bányászat támogatásának. A középkori Magyarország gazdaságában kitüntetett helyet foglalt el a nemesércbányászat. Európa aranyigényének körülbelül 2/3-át, ezüstszükségletének 1/4-ét a magyar bányák elégítették ki.