A lázadást Tahy Ferenc stájerországi és szuszjedi-sztubicai birtokain levő elégedetlenségek váltották ki. A lázadások 1571-ben robbantak ki, amikor is megtámadták az adóbeszedőit. Egy évvel később a lázadók Susegrádból elűzték családját. A parasztlázadás 1573. január 27-én kezdődött. A lázadókat Matija Gubec, Ivan Pasanec és Ivan Mogalić vezette. Gregorić Ilija volt a vezetője. Ez a parasztlázadás céljában és programjában kölönbözött a többitől. A lázadók a császárság keretein belül igazi „parasztállamot” akartak létrehozni. A lázadók az uszkokok segítségére számítottak, de azok nem csatlakoztak hozzájuk. A legnagyobb csaták a hűbéres hadsereggel február 5-e és 9-e között voltak. Gubec csapatai a híres sztubicai felkelésben (bitka pri Stubici) nagy vereséget szenvedtek, kb. 3000 lázadó esett el. A hűbéresek a lázadást elfojtották, Gubecet izzó koronával megkoronázták, majd négy részre vágták. A hűbéresek a lázadást követően még jobban megterhelték a parasztokat.