A szlovén térségben − hasonlóan mint Európában szinte mindenütt − a 15−16. században a parasztok a mezőgazdaságon kívül egyéb tevékenységekkel is foglalkoztak. A urak újabb és újabb adókat róttak rájuk.

Fevdalci so obnavljali pridvorni del posesti, na ta način so povečali lastne dohodke, kmetom pa tlako. Razlike v premoženju med kmečkim prebivalstvom so se povečale, posledično so se kmetije začele drobiti.
Kmete so delili na:
• gruntarje (s celo kmetijo, ki je lahko preživela družino)
• kajžarje (imeli so malo zemlje s skromnim prebivališčem)
• bajtarje (brez zemlje, s stalnim prebivališčem)
• gostače (brez stalnega prebivališča)

A parasztlázadások okai az összeurópai mezőgazdasági válságban, valamint a Habsburg-tartományok gazdasági jellemzőiben keresendők. A térséget török veszély fenyegette, előtte dinasztikus harcok és katonai hadjáratok színtere volt.
A parasztokat a török veszély mellett leginkább az új terhek növelése terhelte, az új adók és a robot (tlaka) növekedése.
A parasztok az új terhek ellen tiltakozva az urbáriumokban leírtakra hivatkoztak. A parasztban nőtt a paraszti öntudat is.
A szlovén területen kétfajta parasztlázadás volt:
• nagy parasztlázadások (a hűbéri rendszer és a közigazgatás ellen irányultak)
• helyi parsztlázadások (a helyi gondok következményeként robbantak ki)