jedro
Parasztlázadások / Kmečki upori
A legnagyobb parasztlázadások
Az 1478-as parasztlázadás Karintiában / Kmečki upor leta 1478 na Koroškem
A terület a török hódítás előtt viszonylag védtelen volt, ezért a parasztok szövetkezni kezdtek. Felhívták a rendek figyelmét, hogy nem fizetnek adót, amennyiben nem védik meg őket a török ellen. A lázadás kiváltó oka a pénzadó növelése volt bizonyos karintiai birtokokon. A parasztokhoz részben a bányászok, a vidéki iparosok, néhány beljaki polgár és a környékbeli kohászok csatlakoztak.
A parasztok megtagadták az adófizetést. Parasztszövetségük működéséhez pénzt szedtek, bírókat és plébánosokat neveztek ki. Követelték, hogy részt vehessenek a tartományi adókról szóló döntéshozatalban. A császár leverette a lázadást, de a nemesi hadsereget megelőzték a törökök, akik leverték a lázadókat, és három hétig fosztogattak Karintiában. A törökök elvonulása után a lázadás vezetőit az urak megbüntették.
A parasztok megtagadták az adófizetést. Parasztszövetségük működéséhez pénzt szedtek, bírókat és plébánosokat neveztek ki. Követelték, hogy részt vehessenek a tartományi adókról szóló döntéshozatalban. A császár leverette a lázadást, de a nemesi hadsereget megelőzték a törökök, akik leverték a lázadókat, és három hétig fosztogattak Karintiában. A törökök elvonulása után a lázadás vezetőit az urak megbüntették.
Az 1515. évi összszlovén lázadás / Vseslovenski kmečki upor leta 1515
A lázadás Krajnát, Stájerországot és Karintiát érintette. A lázadók nemcsak az urbáriumban leírtak betartását követelték („stara pravda”), hanem a parasztok ipari és kereskedelmi tevékenységét elrendelt korlátozások megszüntetését is.
Az összszlovén lázadás oka a növekedő terhekben, az epidemikus betegségek terjedésében és az 1511-es földrengés miatt kialakult helyzetben keresendő. Az okok helyszínenként eltértek: pl. a parasztok dühösek voltak az új gát miatt a Ljubljanicán, elégedetlenek voltak az egyes agresszív hűbéresekkel, valamint a vidéki ipar korlátozásával. A különböző helyszínek lázadói 1515 elején kezdtek szövetkezni, parasztszövetségbe tömörültek, a császár küldötteivel nem tárgyaltak. Több várat elfoglaltak, és a lázadás gyorsan kiterjedt a teljes szlovén etnikai térségre (a Muravidék és Görz kivételével). A nemességnek − a kezdeti sikerek után − el kellett vonulnia: Krajnában Ljubljanába és Kamnikba, Stájerországban Mariborba, Karintiában pedig Beljákba.
A parasztszövetség küldöttséget küldött a császárhoz. Kezdetben a lázadók sikerrel jártak, de hamarosan megmutatkozott kiképzetlenségük, rossz szervezettségük, és a császári hadak a lázadást elfojtották. Büntetésül új adót vezettek be. A lázadók száma kezdetben 80.000 fő volt. A nemesi hadseregnek − császári támogatással − sikerült levernie a lázadókat. A vezetőket megölték vagy felkötötték. Krajnában a felkelőket egyszeri pénzadóval büntették, a kár megtérítése végett pedig újabb adóval („uporniški pfening") terhelték. A lerombolt várak felújítása miatt megnőtt a robot is. A lázadásban kimondott szavak az első szlovén nyelvű nyomtatott szöveget jelentik: „stara prauda”, „le vkup, le vkup uboga gmajna”.
Az összszlovén lázadás oka a növekedő terhekben, az epidemikus betegségek terjedésében és az 1511-es földrengés miatt kialakult helyzetben keresendő. Az okok helyszínenként eltértek: pl. a parasztok dühösek voltak az új gát miatt a Ljubljanicán, elégedetlenek voltak az egyes agresszív hűbéresekkel, valamint a vidéki ipar korlátozásával. A különböző helyszínek lázadói 1515 elején kezdtek szövetkezni, parasztszövetségbe tömörültek, a császár küldötteivel nem tárgyaltak. Több várat elfoglaltak, és a lázadás gyorsan kiterjedt a teljes szlovén etnikai térségre (a Muravidék és Görz kivételével). A nemességnek − a kezdeti sikerek után − el kellett vonulnia: Krajnában Ljubljanába és Kamnikba, Stájerországban Mariborba, Karintiában pedig Beljákba.
A parasztszövetség küldöttséget küldött a császárhoz. Kezdetben a lázadók sikerrel jártak, de hamarosan megmutatkozott kiképzetlenségük, rossz szervezettségük, és a császári hadak a lázadást elfojtották. Büntetésül új adót vezettek be. A lázadók száma kezdetben 80.000 fő volt. A nemesi hadseregnek − császári támogatással − sikerült levernie a lázadókat. A vezetőket megölték vagy felkötötték. Krajnában a felkelőket egyszeri pénzadóval büntették, a kár megtérítése végett pedig újabb adóval („uporniški pfening") terhelték. A lerombolt várak felújítása miatt megnőtt a robot is. A lázadásban kimondott szavak az első szlovén nyelvű nyomtatott szöveget jelentik: „stara prauda”, „le vkup, le vkup uboga gmajna”.