1849-ben, a szabadságharc leverésekor a magyarok megfogadták, hogy 150 évig nem koccintanak sörrel - szól a közismert legenda. A fogadalom 1999. október 6-án lejárt.

A legenda legelterjedtebb változata szerint 1849. október 6-án, az aradi vértanúk kivégzését elrendelő Haynau császári fővezér sörrel koccintott a vérengzés örömére. A magyarok ekkor megfogadták: 150 évig nem koccintanak sörrel.

A kor ismerői szerint a legendára nincs írásos bizonyíték, az semmilyen történeti forrásban nem jelent meg. Katona Tamás történész szerint a németek nem is igazán koccintottak sörrel, inkább az asztalhoz csapták korsójukat. A történész szerint a szokás csak húsz évvel később alakulhatott ki mint a „passzív ellenállás" egyik formája. De a szokás származhat abból az időszakból is, amikor Magyarországon megjelent a tömeges sörfogyasztás. A magyar borászok az ő italukat akarták népszerűsíteni, ezért a sörre azt mondták, hogy az nem magyar ital. A 150 éves időkorlát szerinte azért került bele a történetbe, mert a török megszállás is 150 évig tartott.

A legenda szívóssága azt mutatja, hogy milyen mélyen rögzült a magyar társadalmi tudatban a megtorlás emléke. A trauma azért is volt olyan erős, mert az emberek többsége a szabadságharcot jogos küzdelemnek tartotta, s nem megtorlást, hanem amnesztiát várt 1849 őszén. Az 1867-es kiegyezés után a lelki megbékélés egyik legnagyobb akadálya éppen október 6. emléke volt.