jedro
Hősök és bűnbakok a magyar történelemben
Kossuth és Görgei: hősök és bűnbakok
Az áruló-mítosz valódi oka
Görgei mint az "áruló-mítosz" következménye volt a szabadságharc bukását követő kétségbeesésnek, amit nem kisebb személyek erősítettek meg, mint maga Kossuth a vidini levelével vagy Vörösmarty a Átok című verssel.
Az árulás rágalmának tényleges oka a sorok között már a vidini levélben is felfedezhető. Kossuth ugyanis azon fáradozott, hogy megteremtse az alapot az újrakezdésre. Ehhez előfeltételként meg kellett tartani az emberekben a nemzet erejébe vetett hitet, hogy bízzanak a jövőbeni sikerben, hogy senki se érezze hiábavaló áldozatnak a reformkort, az önvédelmi háborút és a szabadságharcot. Emellett el kellett hitetnie a nyugati hatalmakkal, hogy az önálló Magyarország erős állam, nem középhatalom. Tehát ha a szabadságharc kudarcának oka a katonai túlerő, akkor az a veszély bármikor újra fennállhat. Ezzel a beismeréssel nem lehetne a nemzetben a jövőbe vetett hitet megtartani.
Az árulás rágalmának tényleges oka a sorok között már a vidini levélben is felfedezhető. Kossuth ugyanis azon fáradozott, hogy megteremtse az alapot az újrakezdésre. Ehhez előfeltételként meg kellett tartani az emberekben a nemzet erejébe vetett hitet, hogy bízzanak a jövőbeni sikerben, hogy senki se érezze hiábavaló áldozatnak a reformkort, az önvédelmi háborút és a szabadságharcot. Emellett el kellett hitetnie a nyugati hatalmakkal, hogy az önálló Magyarország erős állam, nem középhatalom. Tehát ha a szabadságharc kudarcának oka a katonai túlerő, akkor az a veszély bármikor újra fennállhat. Ezzel a beismeréssel nem lehetne a nemzetben a jövőbe vetett hitet megtartani.
Ellenben ha árulás a kudarc oka, a vereségért egy személy a felelős, akkor nem abban van a hiba, hogy Magyarország önerőből nem volt képes a két nagyhatalom között helytállni.
Ezért mondta mindig Kossuth, hogy a szabadságharc elbukott, ami belső problémára utal, nem pedig azt, hogy a szabadságharcot egyszerűen leverte a katonai túlerő, ahogyan pedig valójában történt.
Görgey Artúrt sokan a magyar történelem egyik legnagyobb katonai zsenijének tartanak. Ő vezette az 1849-es tavaszi hadjáratot amely a magyar hadtörténelem legdicsőségesebb fejezetei közé tartozik. Kossuth Lajos Görgeyit bűnbakként feláldozta és a hadvezérnek ezért szinte remeteként kellett élnie 1849 után. Nevét 1848-tól „Görgei"-nek írta.
Ezért mondta mindig Kossuth, hogy a szabadságharc elbukott, ami belső problémára utal, nem pedig azt, hogy a szabadságharcot egyszerűen leverte a katonai túlerő, ahogyan pedig valójában történt.
Görgey Artúrt sokan a magyar történelem egyik legnagyobb katonai zsenijének tartanak. Ő vezette az 1849-es tavaszi hadjáratot amely a magyar hadtörténelem legdicsőségesebb fejezetei közé tartozik. Kossuth Lajos Görgeyit bűnbakként feláldozta és a hadvezérnek ezért szinte remeteként kellett élnie 1849 után. Nevét 1848-tól „Görgei"-nek írta.