Fiatal értelmiségiek is bekapcsolódtak a politikai életbe, és sürgették az ország korszerűsítését. A csoport tagjai kezdetben két külön szervezetet alkottak: a Petőfi Sándor körül csoportosult "Fiatal írók köre": Jókai Mór, Arany János, Tompa Mihály, Irinyi József és a Vasvári Pál által vezetett "Fiatal jogászok, egyetemisták köre". E két csoport 1847-ben egyesült, s ettől kezdve jelentős politikai erőt képviseltek. A fiatalok a haladó politikusokat segítették, bátrabb fellépésre ösztönözték. Találkozóhelyük, a Pilvax kávéház „klubbá" vált, aminek Petőfi Sándor volt a vezetője.

E kor a nemzeti tudomány felvirágzásának a kora is. A modern geometria úttörői Bolyai Farkas és fia, Bolyai János voltak. Jedlik Ányos elekrtomotort szerkesztett, Irinyi János pedig a zajtalan gyufa feltalálója volt. Semmelweis Ignác felismerte a fertőtlenítés jelentőségét az orvostudományban, az "anyák megmentőjének" nevezte el az utókor. Kőrösi Csoma Sándor a magyar őshazát kereste Közép-Ázsiában, közben megírta az első angol-tibeti szótárt, amely 40 ezer szót tartalmaz.