jedro
 

Makovecz Imre művészete

Makovecz Imre (1935—2011) száznál több különböző funkciójú (templom, művelődési ház), jellegzetes épületet alkotott. Teljesen egyéni kompozíciójú, legtöbbször faszerkezetű épületeivel vált híressé, ő lett az organikus építészet egyik legismertebb képviselője. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta. Művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki, és a teteje az égből esett volna le rá.
Fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja, amelynek hét tornya van, és magát Magyarországot jelképezi. Legismertebb alkotásai: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, a makói Hagymaház, az egri uszoda, az U alakú sárospataki művelődési ház.
450px-Makoveczpaks.jpg<> 37353170782d486167796d6168c3a17a.JPG<> 34343570782d5669676164c3b35f537a6967657476c3a172.jpg<>
 
Munkásságáért számos díjban részesítették: Ybl Miklós-díj, Kossuth-díj, az Amerikai Építészek Szövetségének tiszteletbeli tagja, a Skót Építésszövetség tiszteletbeli tagja, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal tulajdonosa, Magyar Örökség díj, a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérme, a Brit Építésszövetség tiszteletbeli tagja, Steindl Imre-díj, Prima Primissima-díj, Szent István-díj.
A lendvai Színház- és Hangversenyterem is Makovecz Imre terve alapján épült. Mérete 45 m x 33 m, területe 1400 m2. Bizonyos helyiségek az emeleten, illetve a földszint alatt helyezkednek el. A használható helyiségek alapterülete kb. 2400 m2.
A 444 férőhelyes, nagy színpaddal és profi berendezéssel rendelkező terem alkalmas színházi, zenei és táncrendezvény lebonyolítására, kongresszusok és szemináriumok rendezésére is.
 
Az organikus vagy szerves építészet szerint az épület természetesen nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték. Alkosson azzal harmonikus egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából.