uvod
 

Magyar csillagok II.

Magyar csillagok II.

Ebben a témakörben megismerkedhettél a zene és a filmművészet kezdeteivel, különböző zenei stílusokkal, ismert előadókkal, alkotókkal. Az előtted álló tananyag is a művészetek területére kalauzol el.

Megismerkedhetsz a festészet, a szobrászat, az építészet és a táncművészet kialakulásának kezdeteivel, jellegzetességeivel és jeles alkotóival, akik ezeket a művészeteket nemzeti magaslatokra vitték, és világhírnevet szereztek nekik.

A festészet Magyarországon

A festészet Magyarországon a templomok építésével együtt jelent meg (mozaikok, falképek, freskók).
A 14. század végén alkotott Aquila János, aki valószínűleg korának elismert vezető mestere volt. Több munkáját ismerjük: a veleméri, a bántornyai (Turnišče), a mártonhelyi (Martjanci) freskókat. A freskófestészetben érzelmes témák voltak előtérben (passió, Mária a gyermekkel).

A 15. században a táblaképfestészet kiszorította a falfestészetet. A freskók inkább polgári, főúri környezetben maradtak fenn, a bibliai témákat fokozatosan világi témák váltották fel (pl. egy budai lakóházból előkerült táncot ábrázoló freskó).

Mátyás király könyvmásoló műhelyében a miniatúrafestészet élte fénykorát.
A reneszánsz terjedését számos töredék mutatja (Pécs, Káptalan utca; Buda, Országház utca 22 és a Szent Magdolna-templom Szent Kristóf-freskója).

 
A 17. századi történelmi festészet témája gyakran a törökellenes harc (sárvári Nádasdy-kastély, Csáktornya). A kastélyokban megtalálhatók a kastély urát ábrázoló életnagyságú portrék, illetve neves személyekről, királyokról készült képek. Az arcképfestészet kiemelkedő mestere volt Mányoki Ádám (1673—1757), II. Rákóczi Ferenc híres portréjának alkotója.

Szómagyarázat:

falkép -falfelületre festett kép

freskó - nedves vakolatra festett falfestmény

táblakép - fatáblára, vászonra festett festmény