jedro
Magyar építészet
Magyar építészet
Szent István király „tíz falu építsen egy templomot" programjának szép példáit találjuk meg a román kori templomokban, bár ezek többsége későbbi újjáépítés eredménye.
Román kori templomok: Székesfehérvár, Gyulafehérvár, Esztergom, Pannonhalma. Nagyszabású újjáépítési hullám indult meg a tatárjárás után. A legtöbb ma ismert román stílusú templom ebből a korból való. Például az Árpád-kori kerektemplomok (rotundák, pl. Nagytótlak — Selo), 
nyugati tornyos, faragott déli kapus templomok: Őriszentpéter, Velemér, Zalaháshágy.
Magyarországon a gótikus építészetnek szintén több szép emlékét csodálhatjuk meg. Legszebb emlékei a Felvidéken és Erdélyben maradtak fenn, ahol a gazdag bányavárosok mind ékes templomokkal díszítették városuk főterét (Kassa, Bártfa, Brassó, Nagyszeben).
Szómagyarázat:
ékes — művészien választékos
bányaváros — bányák környékén épült város
Mátyás király olasz kapcsolatai nyomán gazdag reneszánsz építészeti alkotásokat találunk a Budavári Palota és a Visegrádi palota együtteseiben. A 16. században kezdődő reformáció a magyarországi templomok építészetének és belső díszítésének megújulását eredményezte. A templomok jellegzetes díszei ebből a korból a kazettás mennyezetek.
A török hódoltság és a török elleni háborúk kora a magyar várépítészet megújulását hozta. A török időkben azonban erős várfalakat emeltek, sajátos, ötszöges bástyákkal. A legismertebb Eger vára, de Nagyvárad, Nagykanizsa, Érsekújvár várait is ekkor építették át.
A Habsburgok által visszahódított ország újjáépítésében a barokk stílus jelent meg. Székesegyházak (Kalocsa) és kolostorok (Zirc), városházák (Szeged) és kastélyok (Fertőd), főiskolák (Eger) és királyi paloták (Buda) mind megannyi látnivaló a mai országjárók számára.
bástya — a várfal védelmét szolgáló sokszög alakú védőmű