jedro
A humanizmus / Humanizem
A humanizmus / Humanizem
A humanizmus a reneszánsz szerves része, de ennél szűkebb fogalom: a reneszánsz polgárság világi személetét jelenti, mivel ez szorosan összefüggött az ókori irodalom értékeivel. A humanizmus bizonyos klasszikus műveltséget, tudós magatartást is jelent. Világszemléletére az emberközpontúság, a sokoldalúság, a névtelenség feladása, a földi élet örömeinek elfogadása jellemző. A humanista gondolkodás középpontjában az ember és olyan, az emberrel kapcsolatos témák állnak, mint a természet, a történelem és a nyelv.
A humanizmus ideálja a tevékeny és sokoldalú ember, aki a helyét a földi létben kereste és találta meg. Eszmeiségének középpontjában az önmagával és az őt körülvevő világgal harmóniában élő ember állt. Legelső képviselői Petrarca és Boccaccio voltak. Csúcspontját a 16. században Rotterdami Erasmus munkássága idején éri el, aki kiváló nyelvész volt, az antik filozófia és a keresztény teológia kiváló ismerője. Jelentős műve A balgaság dicsérete c. könyv.
Velik vpliv na razumevanje družbe je imel angleški humanist Thomas More, ki je v svojem delu Utopija trdil, da je najboljša državna ureditev republika, kjer ne bi poznali zasebne lastnine in kjer naj bi bila zemlja v skupni lasti. Moški in ženske naj bi bili deležni enake vzgoje. V državi bi vladala verska strpnost. More je v tem delu predstavil vizijo idealne države na izmišljenem otoku.
Firenški državnik Niccolò Machiavelli je v spisu Vladar govoril o modrem in energičnem vladarju. Na podlagi zgodovinskega izročila in osebnih izkušenj diplomata je v obliki nasvetov vladarju razpravljal o nujnosti uporabe prisile in nemoralnega ravnanja, da zavaruje svojo oblast in vzpostavi spoštovanje zakonov, ker oboje vodi k blaginji države.