A reneszánsz művészet jellemzői / Značilnosti renesančne umetnosti
A reneszánszban megnőtt a világi építészet jelentősége: paloták, kastélyok, könytárak és színházak épültek. Az új eszme központja két évszázadon keresztül Firenze volt. Itt épültek a reneszánsz első építészeti alkotásai, amelyek Filippo Brunelleschi nevéhez fűződnek. Az ő irányítása alatt kezdték meg 1420-ban a firenzei Santa Maria del Fiore-dóm kupolájának építését. Ez a kor egyik legismertebb technikai teljesítménye. Brunelleschi az antik építészet emlékeit tanulmányozva megalkotta a perspektívaszerkesztés elméletét.
Az itáliai reneszánsz irodalom első nagy költője, humanistája Francesco Petrarca, aki divatba hozta a szonettet.
Giovanni Boccaccio irodalmi rangra emelte az olasz nyelvet. Prózájában az édes új stílust valósította meg.
A reneszánsz dráma mestere Shakespeare.
A képen a Globe színház látható.
Jelentős képviselői Giotto, Botticelli, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello, Giorgione, Tiziano, Dürer, Hans Holbein és Pieter Bruegel.
„Az ember kinyújtott karjainak hossza megegyezik a magasságával. A haja tövétől az álla hegyéig terjedő szakasz egytizede a magasságnak; az álla hegyétől a feje tetejéig terjedő szakasz egynyolcada a magasságának; a mellkasa tetejétől a haja tövéig egyhetede az egész embernek.” (Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány)
A reneszánsz egyéniség sokoldalúságát Michelangelo munkássága példázza. Kitűnő szonetteket írt, festményei a Sixtus-kápolnát díszítik. Építészi tehetségének bizonyossága a Szent Péter-bazilika kupolája. A szobrász Michelangelo legérettebb alkotásai a firenzei mécenások, a Mediciek számára faragott síremlékek allegorikus szobrai. Szobrai az anatómia tanulmányozásának eredményeként az emberi testet élethűen jelenítik meg.