uvod
 

Bevezető

A FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK - GEOGRAFSKA ODKRITJA
Uvod - Bevezető
Konec 15. stoletja je za povprečnega Evropejca svet predstavljala okolica domačega kraja. Popotniki, ki so poznali večje dele celine so bili v primerjavi z njimi zelo maloštevilni. Tistih, ki so poleg Stare celine poznali še dele Afrike in Azije, je bilo še manj. Vendar si niti ti niso predstavljali, kako obširnih predelov sveta še ne poznajo.
Leto 1492 je vse to spremenilo. Obdobje odkritij se je začelo sicer nekaj let prej, vendar je pot Krištofa Kolumba proti zahodu in posledično odkritje novih, do tedaj neznanih predelov sveta, imela nesluten vpliv na razvoj zgodovine. Žlahtne kovine Novega sveta so prvi kolonialni velesili, Portugalsko in Španijo, izstrelile med najpomembnejše vojaške in gospodarske sile tedanjega časa. Za staroselce Novega sveta so bile posledice stika z Evropejci pogubne. Uničenje dveh velikih civilizacij, azteške in inkovske še danes velja za enega najbolj črnih poglavij zgodovine.
A felfedezések okai - Vzroki odkritij
Hogy megértsük a földrajzi felfedezések korát, mindenképpen szükséges meghatározni azok okait. A legfőbb ok gazdasági volt. Mivel a növekvő európai városok gazdagodó lakosai egyre több egzotikus luxuscikket vásárolhattak, az ezekkel való kereskedelem hamar túlszárnyalta a korabeli kereskedelmi forgalom lehetőségeit és kapacitásait. Ezért új kereskedelmi útvonalakra volt szükség, melyeken lehetőleg közvetítők nélkül (ezek szerepét főleg az arabok és a törökök töltötték be akkoriban) kerülhettek a javak az európai kikötőkbe.
A 15. század vége felé már az európai hajózás több, keletről átvett találmánynak köszönhetően már elég fejlett volt ahhoz, hogy a partoktól távolabbra is hajózhattak. Persze a humanizmus nagy felfedezése is, az, hogy a Föld gömbölyű megkönnyítette a tengerészek dolgát. Többé már nem kellett félniük a "föld szélétől«" - bár Kolumbusz kevésbé képzett matrózai nagyon is tartottak ettől.