uvod
Bevezető
ABSZOLUTIZMUS - ABSOLUTIZEM
Konec srednjega veka je Evropi prinesel val družbenih in gospodarskih sprememb, ki so se jim nekateri družbeni sloji lažje prilagajali oziroma izkoriščali njihove prednosti kot drugi. Izmed teh je prednjačilo meščanstvo, ki je s pomočjo trgovine postalo najpomembnejši igralec na področju gospodarstva novega veka. Vedno večji prihodki nekaterih meščanov so se odražali tudi v njihovi želji po povečanju političnih pravic. Obenem so želeli tudi odpraviti negativne posledice fevdalne razdrobljenosti. Plemstvo, ki je do tedaj bilo poleg vladarja in duhovščine glavni nosilec političnih pravic, je začelo izgubljati svoj pomen. Ta se je zmanjšal tudi zaradi sprememb narave vojskovanja - fevdalne vojske je zamenjala najemniška.
V teh pogojih se je razvil nov model vladanja, v katerem je vladar vladal sam - brez stanov. Tak način vladanja imenujemo absolutizem.
AZ ABSZOLUTIZMUS KELETKEZÉSE
A városok és a polgárság felemelkedésének fontos mérföldköve volt az ún. "harmadik rend" kialakulása, melynek keretén belül a papság és a nemesség mellett a polgárság egy része is rendelkezett politikai joggal. Erre főleg a polgárság egyre erősödő ipari és kereskedelmi szerepe miatt került sor. Mindemellett a korai és érett középkori naturális gazdálkodást felváltotta pénzgazdálkozás. Az új társadalmi és gazdasági viszonyokhoz a nemesség nem alkalmazkodott, sőt sok esetben a feudális felaprózottság meggátolta a fejlődést. Az uralkodó és a polgárság ezzel közös ellenség ellen fordulhatott. Az uralkodó ugyanis meg akarta zabolázni a birtokukon szinte önállóan uralkodó nagyurak hatalmát, a polgárság pedig fel akarta számolni a nemesség jelentette akadályokat a gazdasági fejlődés terén.