Hunyadi Mátyás az országot nem csak politikailag, hanem szellemileg is függetleníteni akarta, és a magyar értelmiséget igyekezett kivonni a külföldi egyetemek befolyása alól. Nem nézhette tehát közömbösen, hogy a magyar fiatalság két vele ellenségeskedő uralkodó, III. Frigyes német császár és II. Kázmér lengyel király székvárosaiban, Bécsben és Krakkóban szerezze meg szellemi kiképzését és ezzel együtt politikai iskolázottságát. Mivel ez időben Zsigmond óbudai egyeteme már megszűnt, és Nagy Lajos pécsi egyeteme szünetelt, az országnak ténylegesen egyeteme nem volt. Azonban mindjárt az elején nagy gondot okozott az, hogy hol alapítsanak egyetemet. Mátyás király székvárosát, Budavárt szerette volna az egyetem székhelyéül, Vitéz János érsek pedig saját prímási székhelyet, Esztergomot. Az eredmény kölcsönös megegyezésként Pozsony városa lett. A pozsonyi egyetem 1467-ben kezdett működni.