jedro
Karantánia / Karantanija
KARANTÁNIA / KARANTANIJA
Karantanija se je v 7. in 8. stoletju uveljavila kot kneževina. Samostojno se je razvijala približno do sredine 8. stoletja.
Karantánia hatalmi központja a mai Ausztria területén fekvő civitas Carantanum (Maria Saal) volt. Neve a szlávok előtti időkből való, vagy a kar (szikla), vagy a kelta karantos (barát, szövetséges) szóból származik.
A krni vár / Krnski grad
Od 7. do 9. stoletja je bil Krnski grad prestolnica Karantanije.
A fejedelmi kő / Knežji kamen
Knežji kamen izvira iz ruševin rimskega mesta. Na njem so umeščali karantanske kneze in ustoličevali koroške vojvode.
A fejedelmi kő a karantán fejedelmek és a karintiai hercegek beiktatására szolgált.
A karantán fejedelmek beiktatása / Ustoličevanje knezov
A karantán fejedelem titulus legkésőbb a 8. század vége felé örökletes uralkodói címmé vált. A fejedelmet szertartással iktatták be: a fejedelmi kőre ültetve átvette a hatalmat. Ez a kő egykor a krni várnál állt, és a fejedelmi hatalmat jelképezte. A szertartást beiktatásnak nevezzük.
Kiegészítés
Nézz utána!
A 2 centes szlovén euróérmén a
látható.
A karantán társadalom / Karantanska družba
A karantán társadalom élén a krni várban (Krnski grad − Karnburg) székelő fejedelem állt. A karantánok fejedelmüket az uralkodói nemzetségből választották meg, aki a karantán társadalom katonai rétege segítségével uralkodott. A »koszezek« (kosezi) valószínűleg a fejedelem fegyveres kíséretét képezték. Részt vettek a fejedelem megválasztásában és beiktatásában. Karantánia felbomlása után részben nemessé, részben paraszttá lettek. A 13. századig számtalan joggal és privilégiummal ruházták fel őket. Szabadok voltak, nem tartoztak a feudális uradalomhoz, és a karantán fejedelmek beiktatásakor külön szerepük volt.
Karantánia lakosságának többségét a nagycsaládokban élő falusi közösségek szabad tagjai képezték. Több település ispánságot (župa) alkotott, amit ispán (župan) vezetett. A legalacsonyabb társadalmi réteget a kis számú patriarchális szolgák képezték, akik többnyire hadifoglyok, ill. a legyőzött őslakosok leszármazottai voltak, megőrizték keresztény vallásukat, és a nagycsalád tagjainak számítottak.
Karantánia lakosságának többségét a nagycsaládokban élő falusi közösségek szabad tagjai képezték. Több település ispánságot (župa) alkotott, amit ispán (župan) vezetett. A legalacsonyabb társadalmi réteget a kis számú patriarchális szolgák képezték, akik többnyire hadifoglyok, ill. a legyőzött őslakosok leszármazottai voltak, megőrizték keresztény vallásukat, és a nagycsalád tagjainak számítottak.