jedro
Ellenrefrmáció
ELLENREFORMÁCIÓ – PROTIREFORMACIJA
A reformáció sikereitől megszeppent katolikus egyház a 16. század közepétől elkezdte rendezni sorait. A pápák felhagytak a nepotizmussal, és a szimóniával és inkább egy erős, hierarhikus belső rendszer kiépítésére törekedtek. A reformkisérletek egyik fő hordozója az újonnan megalapított jezsuita szerzetesrend lett, mely főleg az oktatásban vett részt, de egyben a vallási törvényszékek - az inkvizició - fő hordozója is lett. Mivel a reformokat legfőképpen a reformáció ellen, illetve ellensúlyaként vezették be, ellenreformációnak nevezzük őket.
Emellett a tridenti zsinaton (1545-1563) a katolikus egyház kísérletet tett az újonnan megalakult protestáns hitekkel való újraegyesülésre, de ezek képviselői nem vettek részt az üléseken. A zsinaton ezért elvetették a reformátorok tanításait.
Emellett a tridenti zsinaton (1545-1563) a katolikus egyház kísérletet tett az újonnan megalakult protestáns hitekkel való újraegyesülésre, de ezek képviselői nem vettek részt az üléseken. A zsinaton ezért elvetették a reformátorok tanításait.
A zsinat után a császári és spanyol királyi támogatástól megerősödő katolikus egyház és a református felekezetek nyílt harcba kezdtek - elkezdődtek az ún. vallásháborúk.
VALLÁSHÁBORÚK – VERSKE VOJNE
Franciaországban tört ki az első nagyszabású vallásháború. Az 1562 és 1598 között zajló ún. hugenotta háborúk alatt az észak- és nyugat-franciaországi tartományok szenvedték el a legnagyobb emberi és tárgyi veszteségeket. A hadakozásoknak a IV. Henrik által kiadott Nantes-i ediktum vetett véget. Ezzel a király a hugenotta (református) híveknek biztosította szabad vallásgyakorlást.
A reformáció hazájában, a német tartományokban is egyre kiélezettebb lett a helyzet a két vallás között. A török veszély megszűntével a császár elég erősnek érezte magát, hogy megtámadja a protestánsokataz ország északi és keleti vidékein.
A háború a csehek felkelése után tört ki. Mivel a hadiszerencse inkább a katolikusoknak kedvezett, a francia király, aki attól tartott, hogy egy esetleges Habsburg-győzelem során az általuk vezetett német császárság a legnagyobb európai hatalommá válik, a svédekkel és a hollandokkal együtt szembeszegült a Habsburg-spanyol szövetséggel. A kontinens egész nyugati részén összecsapások zajlottak, melyek során főleg a lakosság szenvedte el a legtöbb kárt. A harminc évig tartó háborút az 1648-as westfaliai békével zárták le. A történelm ma harmincéves háborúként ismeri.
A reformáció hazájában, a német tartományokban is egyre kiélezettebb lett a helyzet a két vallás között. A török veszély megszűntével a császár elég erősnek érezte magát, hogy megtámadja a protestánsokataz ország északi és keleti vidékein.
A háború a csehek felkelése után tört ki. Mivel a hadiszerencse inkább a katolikusoknak kedvezett, a francia király, aki attól tartott, hogy egy esetleges Habsburg-győzelem során az általuk vezetett német császárság a legnagyobb európai hatalommá válik, a svédekkel és a hollandokkal együtt szembeszegült a Habsburg-spanyol szövetséggel. A kontinens egész nyugati részén összecsapások zajlottak, melyek során főleg a lakosság szenvedte el a legtöbb kárt. A harminc évig tartó háborút az 1648-as westfaliai békével zárták le. A történelm ma harmincéves háborúként ismeri.