uvod
 

Bevezető

Srednjeveška družbena hierarhija in izoblikovanje stanovske monarhije - A középkori társadalmi rétegek és a rendiség kialakulása
Trojna je torej hiša božja, o kateri verujemo, da je ena: tu spodaj eni molijo, drugi se vojskujejo, tretji delajo; vsi trije so celota in ne prenesejo ločitve; tako da na službi enega počivajo dela drugih dveh in vsi po vrsti pomagajo vsem.
(Adalberon iz Laona, Pesem kralju Robertu; cit. po Mlacović et. al. ZGODOVINA 2, 2011)

Az Isten háza, amelyről azt hittük, hogy egy, tehát három részre oszlik: vannak, akik imádkoznak, vannak, akik harcolnak, és vannak, akik dolgoznak. Ez a három rész, mely együtt létezik, nem szenvedheti a szétválasztást: az egyik által végzett szolgálatok a másik kettő szolgálatának feltételét jelentik; mindenki a maga részéről köteles az együttest segíteni
(Laoni Adalberon: Carmen adRotbertum regem, cit. po: http://www.vigilia.hu/regihonlap/2003/2/deak.htm)

A  Karoling Birodalom széthullása és  a normann, valamint a magyar portyázások  után a 10. század végére az európai társadalmi viszonyok újrarendeződtek. A 11. századtól Európában megszilárdult a feudalizmus társadalmi rendszere, mely három fő rétegre oszlott. A nemesség, a világi míg a papság az egyházi hatalmat gyakorolta. A társadalmi rendszer legalján a jobbágyok voltak, akik legfőképpen a nemesség, illetve a papság birtokain robotoltak, biztosítva ezzel az élelmet az egész társadalomnak.

Fontos szerepet játszott minden  akkori ember életében a vallás. Ezért a papság, mely egyedüliként hivatott volt a vallás hirdetésére, fontos szerepet játszott az akkori társadalomban.  A jobbágysággal ellentétben közreműködhetett az ualkodásnál is.  A nemesség pedig az uralkodás mellett a hit védelmezőjének szerepét is betöltötte. A papság által eretnekségnek  kikiáltott mozgalmakat így a nemesség volt hivatott megfékezni (sokszor erőszakkal).