A kor egyik legjelentősebb politikusa. Több éven keresztül viselte a nádori méltóságot. Amikor áttért a katolikus hitre, a családja kitagadta. Olyan politikát támogatott, amely királyhű volt, de nem függött a bécsi kormányszervektől. Kismartonban fényűző barokk udvart rendezett be.

"A középkori Magyarországon — néhány kisérletet leszámítva — nem működött egyetem. A jogi, teológiai képzettséget Bécsben, Prágában, Krakkóban és az olasz egyetemeken lehetett megszerezni. A korai újkorban, Zalából — földrajzi közelsége miatt — az 1586-ban alapitott grazi jezsuita egyetemet látogatták a legtöbben. Graz egyetemének — alabbiakban idezett — anyakönyve hat Lendva környéki tanuló nevét is megőrizte az 1608 és 1625 közötti évekből. Az egyetem legnevezetesebb Lendva-vidéki tanulója Dobronoki György volt, aki 1588-ban Dobronakon született, nemesi csaladból. Tanulmányait Zágrábban kezdte, a jezsuita rendbe 1610-ben lépett be a brünni rendházban. A bölcsészeti tanulmányokat már a grazi egyetemen végezte, erről tanúskodik az 1613. évi anyakönyvi bejegyzés. 1622-ben úgyanitt nyerte el a bölcsészdoktori cimet. 1626-tól a bécsi egyetemen tanított, a következő években Győrből és Zágrábból hallunk róla. 1631-ben került Nagyszombatba, mint az ottani kollégium rektora. Feladata az új templom epíttetése volt. Pázmány Péter érsek 1635-ben őt kérte fel a Nagyszombaton létesítendő jezsuita egyetem megalapításara. A megnyító ünnepséget 1635. november 13-án tartották, és az oktatás a következő év januárjaban kezdődött a bölcsészeti és a hittudományi karokon. Dobronoki György szervezte meg 1637-ben Sopronban a jezsuita ház és kollégium működését, majd 1645-ben tért vissza Nagyszombatba, ahol 1649-ben bekövetkezett haláláig — még betegen is — ellátta a rektori teendőket."