A 16. században Magyarországon is elterjedt a reformáció. Elsősorban a magyar nagyurak lelkesedtek az új vallásért, hiszen vonzotta őket az egyházi vagyon kisajátítása, de a katolikus Habsburgok elleni harc sem volt kizárt. A törököknek is tetszett a reformáció, hiszen mindebben a keresztények megosztottságát látták, és abban bíztak, hogy a magyarok könnyebben elfogadják a török fennhatóságot. Az új hit a nép nyelvén tartotta az istentiszteletet, és a Bibliát is lefordították magyar nyelvre. Magyarországon leginkább a kálvini irányzat érvényesült. Sylvester János készítette el az első magyar nyelvtant, valamint lefordította az Újtestamentumot. 1590-ben Károli Gáspár Vizsolyban kinyomtatta az első teljes magyar nyelvű Bibliát. A főúri udvarokon nyomdászok tevékenykedtek, a módosabb nemesség iskolákat hozott létre, és segítették az oktatást, valamint a művelődést. Mindez nagymértékben hozzájárult a magyar irodalmi nyelv kialakulásához is.

A vizsolyi biblia