Források a Muravidék történetéhez: Nemesasszonyok a középkorban, 98—101 old.
Olvasd el a forrást, majd válaszolj a kérdésekre!

"A középkori magyar törvények, köztük Werbőczy Istvan hires-hirhedt Hármaskönyve,nagyon szigorúak voltak a nőkkel szemben. A középkori felfogás szerint a nemesi vért csak a férfi örökíthette át,és a nő soha nem válhatott teljes jogú személlyé, mert először apja, majd a férje hatalma alatt állt. A törvény a nők vagyoni helyzetét is szabályozta. Öröklés során pl. csak a nemesi birtok negyedét örökölhették; ezt leánynegyednek hívták, és ingóságokban kellett kiadni. Egy érdekes kivételt ismert a jog: ha minden férfi örökös kihalt, a király lehetőséget adott arra, hogy lányutód is örökölhesse a birtokvagyont, kijelentvén, hogy a nevezett lány jogilag tulajdonképpen fiú. Ez az eljáras volt a fiúsítás. Zala megye törtenetéből ismert példa, hogy amikor Kanizsay László halálával férfiágon kihalt a nagy multú család, Orsolyát 1534-ben fiúsította a király, és ezután feleségül vette Nádasdy Tamás, a leendő nádor."