István király uralkodása
Uralkodásának idejéből két törvénykönyv maradt ránk, amelyek főleg az államszervezésre és az egyházszervezésre vonatkoztak. Megszervezte a királyi vármegyék rendszerét. Utódjául fiát, Imre herceget jelölte ki, akinek az Intelmeket szánta, amelyben a helyes kormyányzásra intette. Sajnos a fia egy vadászat során meghalt. István király 1038-ban halt meg, a székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra. Még a század vége előtt szentté avatták. István királlyal kezdetét veszi az Árpád-házi királyok kora.
A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem tűzőrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg, és nyírják le.
A templomba járásról
Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak, és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.
A király adományáról az egyháznak
Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, harminc aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.
A tizedről
Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja az Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc részt fizessen."