Először 1341-ben, majd 1372-ben újra grófi címet kaptak (grofje Celjski). A család felemelkedése 1396 után kezdődött, amikor II. Herman cillei gróf a törökökkel való összeütközéskor Nikápolynál (Nikopolje) megmentette Luxemburgi Zsigmond (kralj Sigismund) magyar és cseh király életét. A király jóvoltából a Cilleiek kiterjesztették hatalmukat a mai Észak-Horvátország területére (a császárságon kívüli terület, a Magyar Királyság része), és fontos privilégiumokban részesültek.

Herman II. Celjski v viteški opremi

Luxemburgi Zsigmond feleségül vette II. Herman Barbara nevű lányát, így a német-római császár a cillei gróf veje lett. A császár felesége családját 1436-ban állami fejedelmekké (državni knezi) emelte. Ez a Cilleiek és a Habsburgok között számos vitát váltott ki, hiszen területeik ezentúl nem az addigi tartományi fejedelmek (deželni knezi) − Habsburgok − hatáskörébe tartoztak. A cím megszerzésével a Cilleiek egyenrangúak lettek a Habsburgokkal. Mivel a Habsburgok nem ismerték el a privilégiumot, a két család közt háború kezdődött, amely 1443-ban kiegyezéssel ért véget. 1456-ban a Cilleiek kihalásával viszont véglegesen véget ért a viszály.

Sigismund Luksemburški in Barbara Celjska na koncilu v Konstanzi.