Po Kocljevem padcu leta 876 je oblast nad Spodnjo Panonijo in nad deli vzhodnofrankovske države prevzel Arnulf. V upravo je dobil obsežna ozemlja v Panonski nižini, južno in severno od Drave, Karantanijo in Karniolo. Središče Arnulfovega kraljestva je bilo v Karantaniji. Stoloval je na Krnskem gradu. Slovanski, karantanski vojščaki so bili sestavni del njegove vojske. Pridobil je oblast nad Bavarsko in leta 887 je postal vzhodnofrankovski kralj. Ko je postal kralj, so oblast v Karantaniji izvajali visoki plemiči, grofje iz Bavarske. Z njimi se je začel v prostoru alpskih Slovanov proces vzpostavljanja fevdalizma. Proces fevdalizacije je bil zaradi prodora Madžarov (Ogrov) prekinjen.

A magyar pusztítás után a Szent Római Birodalom (Sveto rimsko cesarstvo) uralkodói újra megerősítették a Frank Birodalom alpesi szlávokkal lakott területe feletti hatalmukat. A szoros kapcsolat Bajorország (Bavarska) és délkeleti területei között még a 10. század előtt megszűnt. Ezen a területen jött létre az önálló Karintia Hercegség (vojvodina Koroška). A hercegséget herceg irányította, területe nagyobb volt az egykori Karantán Fejedelemségénél, és sokkal nagyobb a mai osztrák Karintia tartományénál.