A csata következményei
A csata következményei
A csatatéren mintegy négyezer lovas, tízezer gyalogos, hét főpap vesztette életét. A gyalogság teljesen megsemmisült, a lovasság nagy része elesett. A menekülő II. Lajos király a megáradt Csele-patakba fulladt.
Az alig másfél órás ütközetben a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett. A csatában hősi halált halt hét főpap, köztük a fővezér Tomori Pál és Szalkai László esztergomi érsek is.
A csatatéren mintegy négyezer lovas, tízezer gyalogos, hét főpap vesztette életét. A gyalogság teljesen megsemmisült, a lovasság nagy része elesett. A menekülő II. Lajos király a megáradt Csele-patakba fulladt.
A csata fordulópontot jelentett a magyar történelemben, Mohács a nemzeti tudatba "nemzeti létünk nagy temetőjeként" vonult be. Az egykori csatamezőn, a megtalált tömegsírok helyén ma a hősök emlékműve áll.
A győztes csatát követően Szulejmán szultán bevonult Budára. A királyné és a polgárok nagy része Pozsonyba menekült. A török felgyújtotta Budát, majd a Dunántúlt és a Duna-Tisza közét pusztította. Október közepén pedig kivonult az országból. A mohácsi vész az önálló magyar államiság végét jelentette. Magyarország romlását az országos méltóságok politikája idézte elő. Fontosabbnak tartották saját céljaikat az ország érdekeinél, így az összeomlást nem lehetett elkerülni.
A győztes csatát követően Szulejmán szultán bevonult Budára. A királyné és a polgárok nagy része Pozsonyba menekült. A török felgyújtotta Budát, majd a Dunántúlt és a Duna-Tisza közét pusztította. Október közepén pedig kivonult az országból. A mohácsi vész az önálló magyar államiság végét jelentette. Magyarország romlását az országos méltóságok politikája idézte elő. Fontosabbnak tartották saját céljaikat az ország érdekeinél, így az összeomlást nem lehetett elkerülni.