Fülébe forró ólmot öntsenek
István király egyetlen fia, Imre herceg egy vadászat alkalmával tragikus halált szenvedett. Megölte egy vadkan. A veszteség pótolhatatlannak tűnt, Vazul, a király unokatestvére pogány hite miatt nem kerülhetett számításba. Vazul fellázadt István ellen, majd az utóbbi elfogatta. Megvakították, fülébe pedig forró ólmot öntöttek. Fiai, Levente, András és Béla külföldre távoztak. Később majd András és Béla is a magyar trónra került, természetesen keresztény uralkodóként. Így tehát Vazul nem lett király, fiai azonban igen. Van aki „Vazul-ági" uralkodóként nevezi meg őket.
Egy velencei István udvarában
A magyar egyházszervezés és államalapítás terén a velencei szármozású Gellért püspök kiváló munkát végezett. Az 1020-as években Magyarországon keresztül indult zarándokútra a Szentföldre. Fehérvárott megismerkedett István királlyal, majd úgy döntött, hogy Magyarországon marad. István királyt segítette nagy államalapító munkájában, és Imre herceg tanítója is volt. Később Csanád püspöke lett. István halála után is Magyarországon maradt. 1046-ban pogánylázadás tört ki. Gellértet és néhány paptársát a lázadók megölték a Kelenhegyen. Ma a hegy a Gellért-hegy nevet viseli, és a mártírhalált halt püspök impozáns szobra díszíti.
Rekorderek a szentek listáján
A pápák több mint 20 magyart avattak szentté, még ennél többet pedig boldoggá. Ez nagyon becses szám, és európai átlag felett van. A középkorban a szentté avatás a legnagyobb elismerésnek számított, napjaink egyes kutatói a Nobel-díjjal hasonlítják össze. Magyarországon több mint 300 esztendőig uralkodtak Árpád leszármozottai, Árpád-ház tagjai. A dinasztia hét tagját avattak szentté, három férfit és négy nőt. Az első két Árpád-házi, Szent István és fia, Imre herceg lettek. Őket az egyház 1083-ban avatta szentté. Talán egyedülálló IV.Béla király páldája. Ő a 13.században uralkodott. Az egyház két lányát, nevezetesen Margitot és Kingát tiszteli szentként. Rajtuk kívül IV.Béla testvére, Erzsébet is szent lett.
A magyar koronáról számos könyv jelent meg. Története szinte egy kalandregény. Többször ellopták, vagy az ellenséges támodások miatt eldugták, nehogy idegen kézre kerüljön. De ez mind István halála után történt. Valószinűleg a Szent Koronát István sohasem hordhatta, mivel az alsó rész, az úgynevezett „görög" rész 1047-ben keszült. Akkor István már 36 éve halott volt. A felső rész, a „latin" pedig még később készült, minden bizonnyal a 13.században.
