A nemzetközi helyzet kedvezett Istvánnak, hiszen ez olyan időszak volt, amikor a pápa (II. Szilveszter) és a császár (III. Ottó) között barátságos volt a viszony. A császár pedig nem más volt mint István feleségének, Gizellának a fivére. Így a királykoronázás ellentétek nélkül végbemehetett. A koronázásra 1000. december 25-én került sor Esztergomban. A koronát Asztrik apát, egy térítő pap hozta István számára Rómából.

István a pápától apostoli hatalmat is kapott, azaz szabad kezet az egyházszervezésre és térítésre. Természetesen a világi hatalom is az övé volt. A kettőt együtt alkalmazva tudta az államalapítás hatalmas munkáját véghezvinni.