Az államalapítás
Államalapító tevékenység
István király államalapító tevékenysége igen fontos. 45 vármegyét alapított, amelyek "a határral körülvett területeket" jelentik, és még ma is alapul szolgálnak a magyarországi megyerendszernek. A vármegyéket az ispánok irányították. Az ispánoknak sok feladatuk volt, ők voltak a katonai vezérek, az ő dolguk volt a bíráskodás, az adó és a vámok beszedése, a vásárok felügyelése. István király megalapította a királyi tanácsot is, amely segítette őt a kormányzásban. A királyi tanács legfontosabb tisztviselői a következők voltak: nádorispán, főbíró, főtárnok, főtálnok, főlovász, főpohárnok, a két érsek és a püspökök.
Az egyházalapító munka
István király segítette az önálló magyar egyház megteremtését is. Nyolc püspökséget és két érsekséget alapított. A magyar egyházat az esztergomi és a kalocsai érsekség vezette. A törvények megparancsolták, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. Kötelező volt a templomba járás, és törvény tiltotta a vasárnapi munkát. A tized, vagyis a dézsmaadó bevezetésével István király biztosította a papok ellátását.
István király folytatta apja, Géza fejedelem munkáját, és több bencés apátságot is alapított. Ebben az időben fejezték be a pannonhalmi monostor építését is.
István király folytatta apja, Géza fejedelem munkáját, és több bencés apátságot is alapított. Ebben az időben fejezték be a pannonhalmi monostor építését is.
A megadott szavak segítségével pótold a hiányzó szavakat!