Nomád életmód
Nomád életmód
Magyarok az őshazában főleg nomád állattenyésztéssel foglalkoztak és csak erre alkalmas állatokat tartottak (juhot, szarvasmarhát, lovat). A nomád gazdálkodás lényege a vándorló állattenyésztés. Több ezer állatot legeltettek együtt, ezek egy részét elcserélték
élelmiszerekre, szerszámokra, fegyverekre. A népesség állandó mozgásban volt az állatokkal egyűtt. Egy helyen csak rövid ideig maradt. Ezért lakhelyeik az állatok legeltetése idején a "jurták" voltak.
A téli szállásokon állandó építmények is lehettek, amelyeket részben a földbe ástak, és ezért "veremháznak" nevezték őket.
Egészítsd ki a szöveget!
A jurta könnyű (fa - vas)
rács szerkezetű sátor, amelynek a külső oldalát (bőrrel - nemezzel)
fedték be. A nemez kiváló hőszigetelő, távol tartja a hideget és a meleget egyaránt. A jurta (sarkában - középén)
égett a tűz, felette a tető (zárt - nyitott)
volt. A veremházakat az (ideiglenes - állandó)
lakóhelyeken építették fel, amelyek legtöbbször a (nyári - téli)
szálláshelyeken voltak.
Az alábbi képek a honfoglaláskori javakat mutatják be. Kösd össze a kifejezéseket a képekkel!