A Muravidék a honfoglalás korszakában

A Muravidék a honfoglalás korszakában
871 körül. Lendva nevének első előfordulása
Részlet a salzburgi érsekség vitairatából

A ma Muravidék néven közismertté vált földrajzi terület történelmi múltja abba a korba nyúlik vissza, amelyből még nincsenek írásos források, csak régészeti emlékek. Az első név, a Halicanum azt a római kori települést jelöli Pannónia provinciában, amely a borostyánkőúton, a mai Muraszentmárton helyén lehetett. Lendváról és közvetlen környékéről nem kerültek elő késő római és kora népvándorláskori régészeti leletek. 

TAVASZ-SZLÁVOK (840), 3. kép Gábor Zoltán: Lendva történelme

 

 
Lindolveschiricum
A késő népvándorlás korban a Mura mentén avarok és szlávok éltek. A 9. század közepén Alsó-Pannónia egyike volt a szláv határ menti területeknek. A szláv fejedelem Pribina (Priwina) és fia, Kocel fennhatósága alatt a terület fontos központtá alakult, ahol templomokat is építettek. Liupram, salzburgi érsek 840 és 859 között többek között a Muravidéken is felszentelt két templomot, az egyiket Lindolveschiricumban. Ez a helynév a kutatások alapján Alsólendvával azonosítható.

 

Egészítsd ki a szöveget!

Néhány történelmi forrás Lendva elődjének a római települést említi. Ma már tudjuk, hogy ez téves, hiszen az említett település a mai helyén lehetett.  A népvándorlás késő korszakában a Mura mentén és éltek. A 9. század közepén Muravidék is az fejedelemséghez tartozott. A legismertebb fejedelem volt. A fejedelemség székhelye   ( vagy ) volt. 

Melyik két hittérítő személy látható Gábor Zoltán lendvai születésű képzőművész képén? ( ) és

  

« Predhodni | Naprej »