jedro
 

A kézművesség és a kereskedelem

Az önellátó gazdálkodás
A kovács
A nagybirtokon megszilárdult az önellátó gazdálkodás. A termeléshez szükséges mindennapi dolgokat, a ruhától a háztartási felszerelésekig a parasztok készítették el. A falu legfontosabb embere a kovács volt. Ő a vaseszközöket, szerszámokat gyártotta és javította. A lovakat is ő patkolta. Jelentős volt még az ács, a fazekas, az ötvös, a szekeres, a szűcs, a vízóvó, az erdőóvó, a solymász, a vadász és a halász munkája is. Számos családnév ezekből a foglalkozásokból szármozik.
A külkereskedelem
Magyarország a külkereskedelembe a keresztes hadjáratok idejében
kapcsolódott be. A legfontosabb kiviteli áru a mezőgazdasági termékek
voltak (gabona, állatok, bor). De hasonlóan fontos áruk voltak a
kerskedelemben a só, a réz és a fa is. Nagyon jelentős volt a lovak
kivitele. Velük és más keresett magyar áru szállításával a távolsági
kereskedők foglalkoztak.

A városok és a vásárok
A vásár
Az Árpád-kori kereskedelem főleg a mezővárosokban zajlott, ahol különféle vásárokat szerveztek. Itt árulták a terméküket az iparosok, a kereskedők és természetesen a piaci kofák is.