Rákóczi Ferenc 1700-ban lépett kapcsolatba XIV. Lajos francia királlyal. A levelet egy bizonyos Langueval százados vitte Franciaországba, de a francia király nem felet a levélre. A százados visszatérte után feljelentette Rákóczit az udvarnál. Hamarosan Rákóczit letartóztatták, és a bécsújhelyi börtönbe zárták. Mivel a Habsburgok ellenségével akart szövetkezni, szigorú büntetés várt rá. Rákóczi egyetlen reménye a szökés volt.

A bécsújhelyi börtön parancsnoka Gottfried Lehmann katonatiszt volt. Eleinte Rákóczit bűnösnek tartotta, de nézete egyre jobban enyhült. Segítette a levelezést Rákóczi és felesége, Sarolta Amália között. Többször beszédbe elegyedett a fogollyal, és az a meggyőződése támadt, hogy ártatlan. Végül felajánlotta segítségét a szökésben.

Rákóczi a kapitány szobájában öltözött át tiszti egyenruhába. Elhagyta a börtönt, majd egy közeli háznál készen tartott lóra ült, és elhagyta a várost.

Lehmann kapitányt másnap letartóztatták, kínvallatásoknak vetették alá, lefejezték, holttestét pedig felnégyelték. 1705-ben temették a kurucok újra a kőszegi temetőben, ahol örök álmát alussza.