1703. május 6-án II. Rákóczi Ferenc Brezán várában kiadta a híres "brezáni kiáltványát", amely
a szabadságharc kezdetét jelentette. A szabadságharcra mind a nemeseket, mind a jobbágyokat felhívta. Rákóczi a Vereckei-hágón keresztül érkezett Magyarországra. A harci lobogókra a következő jelmondatot írták: „Cum Deo pro patria et libertate!
Istennel a hazáért és szabadságért!"
Rákóczinak a nemzetközi helyzet is kedvezett, hiszen a Habsburgok erejét lekötötte, hogy Franciaországgal háborúztak.
Rákóczi XIV. Lajos, azaz a Napkirály támogatására is számított.
Rákóczinak sikerült elérnie, hogy a nemesek, a polgárok és a jobbágyok egy része hadseregében szolgáljon. Ez volt az úgynevezett
kuruc hadsereg. Ellenfeleik a császárpártiak voltak. Őket nevezték
labancoknak.