Fémes, ionos és kovalens kötés
Kis elektronvonzó-képességű fématomok között alakul ki, úgy, hogy a leszakadó vegyérték elektronok szabadon mozgó elektronfelhőként kapcsolják össze a + töltésű fématomtörzseket. A szabad elektronok okozzák a fémek jó vezetőképességét. A fémeket vegyjellel jelöljük: Cu, Fe, Al. A fémes kötéssel fémes kristály (fémrács) jön létre.
Ionos kötés
Kis
elektronvonzó képességű fématomok és nagy elektronvonzó képességű nemfématomok
között alakul ki úgy, hogy a fématomok elektronokat adnak át a nemfématomoknak.
Ekkor azonban megszűnik az atomban a p+-ok és az e--ok
számának egyenlősége, így az atomból töltéssel rendelkező részecske, ion
képződik.
Az ion egyszerű, töltéssel rendelkező kémiai részecske, melynek
elektronszerkezete azonos a legközelebbi nemesgázatom elektronszerkezetével. Az
ellentétes töltésű ionok közti vonzás az ionos kötés.
A párosítatlan elektronokból közös kötőelektronpár jön létre ami mindkét atomhoz tartozik
Mi határozza meg az atomok között kialakuló kötések típusát?
Kovalens kötés:
nagy elektronegativitású atomok
az elektronegativitás különbsége kicsi
(nem fémek közt)
Kovalens kötésű molekulák:
Azonos atomok között: N2, O2, S8, F2, Cl2, Br2, I2,
Eltérő atomok között: H2O, CH4, NH3