jedro
 

Fémes, ionos és kovalens kötés

Fémes kötés

Kis elektronvonzó-képességű fématomok között alakul ki, úgy, hogy a leszakadó vegyérték elektronok szabadon mozgó elektronfelhőként kapcsolják össze a + töltésű fématomtörzseket. A szabad elektronok okozzák a fémek jó vezetőképességét. A fémeket vegyjellel jelöljük: Cu, Fe, Al. A fémes kötéssel fémes kristály (fémrács) jön létre.

 

Ionos kötés

Kis elektronvonzó képességű fématomok és nagy elektronvonzó képességű nemfématomok között alakul ki úgy, hogy a fématomok elektronokat adnak át a nemfématomoknak. Ekkor azonban megszűnik az atomban a p+-ok és az e--ok számának egyenlősége, így az atomból töltéssel rendelkező részecske, ion képződik.
Az ion egyszerű, töltéssel rendelkező kémiai részecske, melynek elektronszerkezete azonos a legközelebbi nemesgázatom elektronszerkezetével. Az ellentétes töltésű ionok közti vonzás az ionos kötés.

 

 

Kovalens kötés

A párosítatlan elektronokból közös kötőelektronpár jön létre ami mindkét atomhoz tartozik

Mi határozza meg az atomok között kialakuló kötések típusát?

 

Kovalens kötés:

nagy elektronegativitású atomok

az elektronegativitás különbsége kicsi

(nem fémek közt)

 

Kovalens kötésű molekulák:

Azonos atomok között: N2, O2, S8, F2, Cl2, Br2, I2,

Eltérő atomok között: H2O, CH4, NH3