MÁTYÁS KÜLPOLITIKÁJA

Mátyás király már uralkodásának kezdetén keményen fellépett a török ellen. 1458-ban a törökök megtámadták és meghódították Szerbiát. Ezért Mátyás a déli végvárrendszer kiépítésén fáradozott. Az ő nevéhez fűződik a második végvári vonal kiépítése, az elsőt ugyanis még Zsigmond király építette ki. Ha összehasonlítjuk a két vonal fekvését akkor megállapíthatjuk, hogy a második vonal már jóval északabbra épült, mint az első. Ez bizonyítja, hogy időközben már a törökök nagy teret nyertek Magyarország felé. Mátyás hadserege 1479-ben a kenyérmezei csatában nagy győzelmet könyvelhetett el a török ellen. Ekkor Kinizsi Pál ás Báthori István vezetésével kiűzték a törököt Erdélyből. Mátyás aktív külpolitikát folytatott nyugat felé is. 1464-ben meghalt Podjebrád Katalin, Mátyás király első felesége, a cseh király lánya. Így kissé bizonytalanná vált a cseh korona elnyerése Mátyás számára. Ezután egy 15 éves háború tört ki, amelynek a végén elismerték Mátyást cseh királynak.

Mátyás eredményes háborúi rákényszerítették Habsburg III. Frigyest arra, hogy neki ítélje a választófejedelmi címet. Azt akarta elérni, hogy a császár ismerje el házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost törvényes utódjának a magyar trónon. 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset, s ettől kezdve haláláig itt tartotta székhelyét. Célját azonban nem érte el: a hatalmától tartó német fejedelmek 1486-ban nem őt, hanem Frigyes fiát, Miksát választották német királlyá.