Drakula Budán és Visegrádon

Ki nem hallott Drakuláról, a vérszívó szörnyről? Bem Stoker 1897-ben kiadott regénye tette világhírűvé. Neki Vámbéry Ármin magyar professzor mesélt Drakula grófról. Persze az író szabad szárnyat adott a képzeletének. De mi a valóság?

Az eredeti Drakula sokkal nagyobb szörny volt, mint a regénybeli. 1431-ben született az erdélyi Segesváron, mert családja ide menekült Havasföldről. Később visszatértek Havasföldre, ahol III. Vlad név alatt fejedelem lett. A fejedelmi cím megszerzése már édesapjának is sikerült. III. Vlad Drakula kegyetlen uralkodóként került be a történelembe. Ellenségei rettegtek tőle, hiszen a karóbahúzás, a kínzás az ő számára gyermekjáték volt. Állítólag több mint 20 ezer embert húzatott karóba. Leginkább a Balkán-félszigetre és a Magyarország felé törő törökök féltek tőle. Később Drakula a török szultánhoz akart közeledni, bizonyos elképzelések szerint talán Mátyás király ellen szervezkedni. Ezért Mátyás király katonái elfogták, majd Budára és Visegrádra vitték. Mátyás 12 évig fogságban tartotta. 1476-ban Mátyás ismét a havasföldi trónra ültette Drakulát a törökellenes harc reményében. Uralkodása azonban rövid ideig tartott, mert ellenfelei meggyilkolták. Bukarest közelében temették el a snagovi kolostorban.

Visszakanyarodva az irodalmi Drakulához meg kell említeni, hogy Stoker regénye alapján 1931-ben filmet is készítették róla. Drakula szerepe természetesen egy magyarnak jutott, nevezetesen Lugosi Bélának. A színész annyira beleélte magát szerepébe, hogy 1956-ban Kaliforniában (CULVER CITY) Drakula-jelmezében helyezték örök nyugalomra. Így tehát teljesítették végakaratát.