uvod
 

Bevezetés

Arányosság
 Kosár
Kosár

Az arány, aránypár és arányosság szó hallatán nemcsak matematikai fogalomra gondolunk, hanem az életünk mindennapi részére is. Ezek gazdasági számítások, természeti törvények, művészeti és épületek alkotásai. Ezeknek az összefüggéseknek a használatával soknapi kérdésre tudunk válaszolni. 

Az arány mindig két vagy több mennyiség viszonyát jelenti. Méréskor is egy meghatározott egységhez arányítunk (viszonyítunk).

Két mennyiség arányát felírhatjuk $a : b$ jelöléssel vagy jelölhetjük törttel is $\frac{a}{b}$, ami egyben megadja az arány értékét is.

Aránypárt akkor kapunk, ha két egyenlő értékű arányt az egyenlőség jelével összekapcsolunk:

$a : b = c : d$ vagy $\frac{a}{b}=\frac{c}{d}$ 

Az a, b, c és d az aránypár tagjai. Ez azt jelenti, hogy a és d a külső valamint b és c belső tagok. Az aránypár külső tagjainak szorzata megegyezik a belső tagok szorzatával: a · d = b · c.  

Ha az egyik kültag ismeretlen, azt úgy számítjuk ki, hogy a beltagok szorzatát elosztjuk az ismert kültaggal:

$\displaystyle {a}=\frac{b \cdot c}{d}$                    

Ha az egyik beltag ismeretlen, akkor a kültagok szorzatát osztjuk az ismert beltaggal:

$\displaystyle {b}=\frac{a \cdot d}{c}$            
Jelöld ki azokat a mondatokat ahol, a két mennyiség  változásai között vannak összefüggések.
A megvásárolt alma  mennyisége és az érte fizetendő összeg nagysága között.
A vásárlásra szánt pénzünkből vásárolható cukor mennyisége és a cukor ára között.
A táplálkozó állatok száma és adott mennyiségű fű elfogyasztásának ideje között.
A búza mennyisége és a megőrölt liszt mennyisége között.
A kabát mérete és ára között.
Az autó hossza és ára között.
Magdi haja színe és szeme színe között.

 

            Pohár