A Bánffy családnak az Anjouk alatt elkezdődött felemelkedése a 15. században is folytatódott. Érdekes módon ezen időszak két legnevezetesebb Bánffyja közül az egyik, Pál (+1471) esküdt ellensége volt a Hunyadiaknak, a másik, Miklós (+1501) pedig lelkes híve Mátyás királynak. Bánffy Pál történelmünk egyik legellentmondásosabb alakja, aki eleinte Zsigmond király ellenfele volt, de később az ő pártjára állt, és a király által alapított Sárkányos-rend tagja lett. Bánffy Pál I. Ulászlótól 1441-ben Lendva és Bolondóc várakra vonatkozóan pénzverési engedélyt kapott. Úgy tartják, jelentős szerepet játszott abban, hogy I. Ulászló megszegte a törökkel kötött 1444-es szegedi békét. Bánffy Pál szinte egész életében elkeseredetten harcolt a Hunyadiak hatalma ellen. Ő fogatta el Hunyadi Lászlót a király parancsára, majd tagja volt annak a bíróságnak, amely halálra ítélte.

Bánffy Miklós (+1501), aki lelkes híve volt Mátyás királynak, számos udvari tisztséget is betöltött. Mátyás királyt elkísérte moldvai hadjáratára is, ahol megmentette az uralkodó életét. Bonfini leírása szerint Mátyás király testvéreként szerette Bánffy Miklóst. Nem véletlen tehát, hogy a király 1474-ben őt bízta meg annak a küldöttségnek a vezetésével, amely Nápolyba ment Beatrixért. Érdemeinek okán Mátyás király a családot 1477-ben az örökös grófok sorába emelte. Bánffy Miklóst felesége a szépségéről híres Sagani Margit hercegnő volt, aminek révén Európa több uralkodócsaládjával került rokonságba. A történeti mondák szerint Mátyás király is szemet vetett a legendásan szép asszonyra.