jedro
 

Hunyadi János hadjáratai

Hunyadi János hadjáratai
Hunyadi János
Hunyadi számos csatát vívott a törökkel. Az első nagyobb 1442-ben volt Marosszentimrénél amikor a török Erdélyre támadt. Fényes győzelmet aratott, 9 ezer török maradt a csatatéren.
1443-ban Hunyadi elindította a téli "hosszú hadjáratot". Célja a török kiűzése volt Európából. A vártnál előbb beköszöntött a tél, a szultán pedig eltorlaszoltatta a hágókat. Hunyadi így kénytelen volt visszavonulni.
A harmadik nagy hadjáratot is Hunyadi indította 1444 őszén. A hadjáratban I. Ulászló király is részt vett. A sereg Várnáig, a Fekete-tenger partjáig jutott. A pápa Földközi-tengerről induló nemzetközi hadakat ígért. Ezek célja az volt, hogy a Dardanellák felől megakadályozák a törökök betörésát Európába. De a megvesztegett velencei, genovai és burgundiai hajósok jó pénzért átszállítottak a törököket a tengerszoroson a magyarok hátába. A 80 ezres szultáni had négyszeres számbeli fölényben volt. A magyarok súlyos vereséget szenvedtek, a király is elesett a csatatéren. Hunyadi csak nagy nehézségek árán tudott megmenekülni.
Az ország király nélkül maradt. Mivel V. László még kiskorú volt, az uralkodásban 7 főkapitány helyettesítette. Közülük kiemelkedett Hunyadi János, aki 1446 és 1452 között az ország kormányzója volt.