„A város tulajdonképeni emelkedése 1867-től kezdődik, mikor Ő felsége kibékül a nemzettel, s a gyászos elnyomást a pezsgő alkotmányos élet váltja fel. Ezután alakul központi hellyé, alakul egy nagykiterjedésű járás központjává. Ettől kezdve itt választják a kerület országgyülési képviselőjét, székhelye lesz a járásnak, minek következtében szolgabirói hivatalt állítotak fel. Továbbá járásbiróság telekkönyvvel, közjegyzői hivatal, takarékpénztár, olvasó-, tüzoltó-, temetkezési-, peronoszpora és fillokszéra ellen védekező egyesület. 1890. október havában berobog a várva-várt legelső vonat, mely aztán összeköti városunkat az egész világgal."
„Alsó-Lendva lakossága az 1890. évi népszámlálás adatai nyomán 2006 lelket számlál. E lakosságból esik magára a városra 1446 lélek, Hármasmalomra 212, a lendvai szőlőhegyekre 358 lélek. E hegyi lakók majdnem kizárólagosan vend származásu emberek, s részben mint vincellérek, de nagyobb részben azonban mint zsellérek és napszámosok lakják a nagy terjedelmü szőlőhegyeket."