Akkor mondjuk, ha valaki bambán néz, tátja a száját. De miért bámul a borjú az új kapura?

Régen hajnalban a pásztor végigsétált a falun, és összegyűjtötte az istállókból a teheneket és a borjakat. A csorda az egész napot a legelőn töltötte.

Este a pásztor hazaterelte az állatokat. A tehenek és a borjak a falu utcáin ballagtak. Maguktól megtalálták azt a kaput, ahol be kellett fordulniuk. De ha új kaput csináltattak aközben, amíg a borjú a legelőn volt, az állat elment az úton hazáig, de a kapu előtt megtorpant, nem mert bemenni.

Ilyenkor csak állt, és bámult bambán. Csak a gazda tudta beterelni.

Azért aztán, ha egy ember valamit nem ért, és bambán néz, azt mondjuk: "Bámul, mint borjú az új kapura.”