A nappalok hosszúak. A nap korán kel, és este sokáig világos van. A levegő gyakran fülledt és meleg. A hőmérséklet 30 fok fölé emelkedik. A július tán a legmelegebb hónap. Ilyenkor jólesik egy frissitő nyári zápor. De gyakran előfordulnak zivatarok, dörgés, villámlás is. Nyáron sajnos gyakori a jégeső, amitől a földművesek, szőlősgazdág rettegnek leginkább, hiszen a több hónapos munkájukat egy pillanat alatt elpusztíthatja a jég. Augusztusban a levegő még mindig meleg, de már hűvösödnek a hajnalok.

Nyáron sok a munka a mezőgazdaságban. A földeken aratnak. Betakarítják az árpát, a rozsot, a búzát és a zabot. Az erdőben a nyári záporok után rengeteg gomba nő. A gyümölcsösben is érik a cseresznye, a meggy, a málna, a ribizli. Júliusban szedhető a sárgabarack, a korai alma és körte. Ezzel megkezdődik a lekvárfőzés időszaka. A szorgos háziasszonyok gyógynövényeket is gyűjtenek a réten. Szeptemberben már javában készülnek a szüretre. A mezőn megjelennek a rágcsálók, mint például  az egerek, az ürgék, a hörcsögök. Sajnos az egerek nagy kárt tudnak okozni a termőföldeken.

A nyár az emberek számára a pihenés, a nyaralás időszakát jelenti. Elérkezik a várva várt utazás. A gyerekek nagy lelkesedéssel csomagolnak. A bőröndbe felfújható matrac, labda, napszemüveg, búvárfelszerelés, törülköző, naptej, fürdőruha, rövidnadrág, póló, szandál, vietnami papucs kerül. A szülők pedig elkészítik a neszesszert: fogkefét, fogkrémet, tusfürdőt, hajsampont, fésűt tesznek bele. A szabadságukat legtöbben júliusban és augusztusban töltik a tengeren, a tavak partján vagy más üdülőhelyen. Ez az az időszak, amikor szintén együtt a család. A szülők élvezik a gyermekeikkel eltöltött időt. A szabadidejükben a medencében úsznak és fürdenek, a tavon csónakáznak vagy vitorláznak, a strandon kagylókat gyűjtenek, a réten labdáznak vagy tollaslabdáznak, a tengerben búvárkodnak, az úton kerékpároznak, a trambulinon ugrálnak, a pályán görkorcsolyáznak, vagy a hegyekben gyalogtúráznak.