uvod
 

Definíció

Hangrendűség

A -ban, -ben toldalékokat a hangrendűség alapján csatoljuk a szóhoz. Ismerünk:

1.       mély magánhangzókat: a, á, o, ó, u, ú 

      például: talaj, nyár, rozs, kagyló, tó, út, zápor, augusztus;

MÉLY HANGRENDŰ SZÓ:

MÉLY MAGÁNHANGZÓS

TOLDALÉK:

MÉLY HANGRENDŰ TOLDALÉKOS SZÓ:

KAGYLÓ

-BAN

KAGYLÓBAN

     

 

      2.   magas magánhangzókat: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű

például: tenger, termőföld, rét, bőrönd, üdülőhely;

MAGAS HANGRENDŰ

SZÓ:

MAGAS MAGÁNHANGZÓS

TOLDALÉK:

MAGAS HANGRENDŰ TOLDALÉKOS SZÓ:

BŐRÖND

-BEN

BŐRÖNDBEN

 

      3. vegyes hangrendű szavakat:

    például vakáció, július, június, kocsi;

VEGYES HANGRENDŰ

SZÓ:

MAGAS MAGÁNHANGZÓS

TOLDALÉK:

VEGYES HANGRENDŰ TOLDALÉKOS SZÓ:

KOCSI

-BAN

KOCSIBAN

 

 

 

 

 

    

A csoportosítást az alábbi két szó segítségével jegyezheted meg a legkönyebben:

az „AUTÓ” szóban fordul elő az összes mély,

 a „TENISZÜTŐ” szóban az összes magas magánhangzó.

                   MÉLY MGH.                   MAGAS MGH.

                     AUTÓ                              TENISZÜTŐ

                                       

A hangrendűség szabálya az összetett szavakra nem vontakozik. Az összetett szóban tehát olyan magánhangzó-kombinációk is szerepelnek, amelyek az egyszerű szóban ki vannak rekesztve, például ü vagy ö hang kapcsolódása mély magánhangzókkal: 

mező (magas hangrendű) + gazdaság (mély hangrendű) =  mezőgazdaság+ -ban= mezőgazdaságban

A toldalékot mindig az utótag hangrendűségéhez illesztjük.