Bíbic-csibe alszik

nedves sás között.

Bíbic-csibe, halljad:

űz engem az éj!

Nincsen menedékem,

fészkem, mint neked.

Bíbic-csibe, halljad:

űz engem az éj!

                        (Weöres Sándor: Bíbic-csibe alszik)