Vuk                             Karak

Íny                              felnőtt Vuk

„Vuk pedig lapult a tóparton a sásban, és várta anyját, aki nem jött. Hiányoztak a testvérei, akikkel játszani szokott."
„Vuk összehúzta magát puha vackán, és mind türelmetlenebbül várt."
„Vuk lábai szorgalmasan zörögtek a tavalyi sáson, és Karak nagyokat lépett utána. Nemsokára Karak is felkapta a fejét. Szellő mozdult, melyben benne volt Tás illata."
„Vukban felkavarogtak az emlékek. A régi barlang melege, homálya fogta körül, és eszébe jutott Iny, aki neki adta mindig az első darab húst."