"Miként hazánkban mindenütt, a megfertőzött fővárostól távol eső vidék, így a muraszombati járás is a bolsevízmusban csak passzíve vett részt. Az 1918. októberi forradalomnak még előszelét sem érezte a muraszombati járás dolgos népe. Az októberi forradalom fő hatása abban mutatkozott, hogy a muraszombati járással szomszédos Zala megyei belatinci járás néhány községében fosztogatni kezdtek a bolsevik katonák, feldúlták és kirabolták gróf Zichy Ágost belatinci kastélyát.

Tkálecz Vilmos gazdagodása és csempész ügyei szemet szúrtak azoknak a kereskedőknek, akik maguk is szerettek volna csempészni, és azoknak a katonáknak, akiknek Tkálecz nem juttatott a busás illegitim jövedelemből. Május közepe táján följelentést ment Budapestre Tkálecz ellen, s ennek következtében fővárosi detektívek jelentek meg Muraszombatban. Tkálecz megmenekült ugyan a letartóztatástól, de egyben teljesen tisztában volt azzal, hogy soká nem tarthatja magát. Kereste tehát a szabadulást és összeharácsolt pénze biztonságba helyezésének útját. Neki tehát a saját bőre és vagyona megmentéséért frontot kellett változtatnia, s így lett belőle ellenforradalmár. Így született meg Tkálecz fejében az önálló Vend Köztársaság eszméje, amelynek sikerült néhány legközelebbi hívét megnyerni. A katonák is elfogadták ezt a megoldást, mert ők tényleg és komolyan ellenforradalmárok voltak, és szívesen megragadtak minden eszközt, mellyel az átkos proletárdiktatúra megdöntését célzó akciójukat megkezdhették.
Meg kell állapítanunk, hogy a Vend Köztársaság egyáltalán nem volt komoly dolog, arról sem a nép, sem a nép vezetésére hivatott tényezők közül senki nem tudott. Tkálecz Vilmos május 29-én éjjel 1 órakor a Benkóféle Elefánt Szálló egyik szobájában öt vagy hat bizalmas barátjával egy jegyzőkönyvet vett fel. Ebben a jegyzőkönyvben a nyilvánosság teljes kizárásával kiáltották ki a Vend Köztársaságot. Egyidejűleg Tkálecz egy sürgönyt is adott fel Kun Bélának, amelyben bejelentette, hogy a Vendvidék önálló köztársasággá alakul, és mert a nép nem rokonszenvez a kommunista elvekkel, Ausztriától várja és kéri támogatását.

Június 3-án a vörös csapatok bevonultak Muraszombatba és ellenforradalmi csapatoknak nyoma sem volt, vörös zászlókkal ékes automobil gördült be a piactérre, amelyből Révész Nándor és Udvaros István főelvtársak szállottak ki. Az elég rendben bevonuló vörös katonaság dermesztő rémületbe ejtette a város lakosságát, de nagy ijedtségre nem volt ok, mert Révész Nándor, aki a hatalmat nyomban magához ragadta, hamarosan belátta, hogy Muraszombat lakossága tulajdonképpen nem részes az ellenforradalomban, és hogy voltaképpen ellenforradalom Muraszombaton nincsen."